Nincs megjeleníthető tartalom

Üdvözöljük Öskü Község Honlapján

Telefon: +36 88 588 560

Öskü Község

Hivatalos Weboldala

Történelmünk

Általános tartalom

Lázár féle térkép - 1514Öskü Veszprémtől 15 km-re, a Bakony keleti lábánál fekszik. A középkori települések általában a vizek közelében jöttek létre, itt ez a feltétel többszörösen teljesült. Már a római korban is lakott volt a vidék, bizonyítékként szolgál erre az, hogy a környéken számos római kori településre utaló leletet találtak, valamint, az hogy két obsit-plakett is előkerült (melyet római legionáriusok kaptak, miután letöltötték szolgálati idejüket és a környéken telepedtek le). Továbbá az Aquincumot és Savariát összekötő híres római hadiút is itt húzódott, egy feltételezett őrtorony társaságában, aminek a romjaira az Árpádok korában, román stílusú kerek kápolnát építettek.

A település első írásos említésével 1082-ben találkozhatunk, Villa Es alakban, így a falu keletkezése a XI-ik századra tehető. Avar kori sírmezőt is feltártak a község határában, majd a honfoglalás idején is letelepedtek a környéken az őseink: Ősbő vezér kapta meg a területet. Erről, Anonymus írása is bizonyítékul szolgálhat számunkra, mely szerint a vidéket az Ősbő nemzetség „szállta” meg. A falu ismert tulajdonosai: Rozgonyi, Újlaky, Zichy családok.

A középkor egyik méltatlanul keveset említet írásos emléke az Ösküt is ábrázoló 1514-ben készített Lázár féle térkép, melynek részletét most itt megjelenítjük.

Részlet a Lázár féle térképből
Az ábrázolás nagy valószínűséggel a Kerek őrtoronynak, és az Újlaky várkastélynak köszönhető, a kettő összekapcsolása minden bizonnyal elbátortalanítja a történészeket, hisz valóságos fizikai kapcsolatra utaló jelek nem találhatók.

Ösküi kerektemplom festményAz Újlaky várkastély első írásos említése 1426-ban történt. Az őrtorony lehetett a vár kápolnája, de Öskü önálló egyháza ezekből az időkből még nem ismert és a környező falvakban leányegyházként sem említik.

A mai kerek templom itt több mint szimbólum, Sztárai Antalnak és feleségének Batthyányi Franciskának köszönhetően nyerte el mai formáját. A tetőszerkezet jellegzetes félgömb formája a török eredetet sugallja az érdeklődő számára, amit a bejárati ajtó felett elhelyezett márványtábla tévesen meg is erősít. 

Miután 1439 körül elkezdődött a palotai vár építése katonai jelentőségét fokozatosan elveszti. A török idők harcai a település sorsát kedvezőtlenül befolyásolták, 1535-körül elnéptelenedett. Újratelepítésre 1704-ben került sor, a Zichy grófok kezdeményezésére, sajnos sikertelenül. A kuruc idők viharai az itt letelepedni szándékozó német jövevényeket könyörtelenül elsodorták. Nem sokáig váratott magára a sikeres betelepítés, 1718-ban a mai Szlovákia területéről érkeztek családok. Bátrak és merészek voltak, új környezetük kihívásait jól kezelték. A kezdeti nehézségek leküzdésének szép bizonyítékaként kell gondolnunk a Péti-szőlőhegyben 1767 évben kezdődött szőlőtelepítésre. A település hitélete a kor követelményeinek megfelelően alakult. A katolikus vallást követők számára a felújított kerek templom állt rendelkezésre, míg az evangélikus vallásúak 1785-ben új templom építésébe kezdtek. ,mely végleges mai formáját 1860-ban érte el Az új katolikus templom 1847-ben épült.

A község legnevesebb szülötte Tasner Antal, aki Széchenyi István személyi titkára volt 1848-ig, majd a Lánchíd Társaság titkára lett.

Szomszédos városok: Várpalota 10 km, Veszprém 15-20 km