Semmelweis nap

A Semmelweis nap munkaszüneti nappá nyilvánítása az egészségügyi dolgozók munkájának elismerését szolgálja.

A 2003.évi LXXXIV. törvény 15/B.§-nak értelmében:

„Július 1-je Semmelweis-nap, amely az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi dolgozókra és egészségügyben dolgozókra kiterjedően munkaszüneti nap.”

Ennek értelmében ma zárva tartanak

• Felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők
• Fogorvosi rendelők
• Védőnői Szolgálatok
• Szakrendelők
• Gyógyszertárak

Ezen a napon született Semmelweis Ignác, akit az anyák megmentőjeként ismernek.

A 19. század közepén édesanyák ezrei haltak meg a szülő nők réme, a gyermekágyi láz következtében. A halál oka minden esetben az ismeretlen eredetű vérmérgezés volt.

Semmelweis Ignác az Általános Közkórházban dolgozott. Három fontos tényt állapított meg a gyermekágyi lázzal kapcsolatosan: 1.1822-ig a gyermekágyi láz gyakorisága 1% körül volt. Ez a szám hat-hétszeresére növekedett, miután Johann Klein professzor a modern szemléleteket követve bevezette az elhunytak felboncolását.

2. A jómódúak között kevesebb volt az elhalálozás. Semmelweis korában csak a szegények szültek kórházban, míg a gazdagabb társadalmi rétegeknél az otthonszülés volt a népszerű.

3. Az intézmény két szülészeti klinikával rendelkezett: az I. számún oktatták az orvostanhallgatókat, a II. számún a bábanövendékeket. Semmelweis felismerte, hogy a gyermekágyi lázat orvosok és orvostanhallgatók okozzák, akik a boncteremből a szülészeti osztályra érkeznek, és kézfertőtlenítés nélkül vizsgálják a várandós kismamákat, vezetik le a szüléseket. A II. számú szülészeti klinikán a halálozási adatok azért voltak alacsonyabbak, mert a bábák nem végeztek boncolást. A különbség szembetűnő volt: Az I. sz. klinikán 9,8 %, míg a II. sz. klinikán 3,8 % volt a halálozás.

Semmelweis odaadóan, szeretettel és lelkiismeretesen látott el minden szülő nőt a származásától, társadalmi hovatartozásától függetlenül. A gyermekágyi láz félelmétől hajtva, tudományos alapossággal és részletességgel harcolt az anyákat és az utódaikat pusztító rejtély mielőbbi megoldásáért; nem kímélve magát, nem törődve az előítéletekkel, rangokkal, hagyományokkal.

Az elismerés ideje jóval a géniusz halála után érkezett el. Alfred Hegar volt az első szülészorvos, aki felhívta a figyelmet Semmelweis tanaira. A tudomány fejlődésével paradigmaváltások sora következett. Semmelweis elveinek elfogadása a teljes orvosi gondolkodási rendszer megváltozását igényelte. Semmelweis módszerét akkor ismerték el igazán, amikor különböző betegségek megelőzésére kezdték alkalmazni azt.

1969 óta nevét őrzi a Semmelweis Egyetem is, melynek polgárai törekednek arra, hogy névadójuk neve ne merüljön feledésbe az idő múlásával sem. Ennek példáját mutatja az évente megrendezésre kerülő Semmelweis nap is. A Semmelweis Emlékbizottság 2018-at Semmelweis emlékévvé nyilvánította, hősünk születésének 200. évfordulója előtt tisztelegve.

Semmelweis kitartó munkája, megfigyelései, az esetek szemléletes összevetése, a klinikai statisztikai adatok analízisei meghozták gyümölcsüket, a rettegett betegség okának felismerését és annak megelőzését. Egyben őt magát a klinikai kórélettani kutatások úttörőjévé tették, akinek a kortársai támadásaitól elszenvedett, sokszor félreértéseken alapuló keserűségének jóvátételeként az utókor megadta és megadja a méltó tiszteletet.

Forrás: semmelweis.hu