Öskü Község

Tájékoztató a szabadtéri tűzgyújtás szabályainak változásáról

A szabadtéri tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyesebb időszak, hiszen a jó időben egyre többen választanak szabadtéri programokat vagy kezdik meg a kerti munkálatokat. A veszélyt egyrészről a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz. Kockázatot jelenthet a gondatlanság is, a szabadban keletkezett tüzek 99 százalékát emberek okozzák.

Szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján 2020. január 22-től változtak a szabadtéri tűzgyújtás, az égetés szabályai.

Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. 

Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi. Az égetés lehetőségéről, rendeletben megengedett időszakáról érdeklődjön az érintett település önkormányzatánál.

Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság részére történő írásos bejelentést követően legfeljebb 10 hektár egybefüggő területen irányított égetést végezhet. Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét annak megkezdése előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez – megyei igazgatósághoz - írásban, elektronikus formában kell jelenteni.

Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani, a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

• a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
• a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
• tarlóégetés tíz hektárnál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
• a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során szintén a tarlóégetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani. A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani. A folyamatos tisztán tartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett.

Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi.

Jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után!

Ha a jogszabálynak megfelelően és/vagy engedéllyel végezzük az égetést:

• Csak kiszáradt növényi hulladékot égessünk. A nedves, frissen levágott levelek, gallyak égetése fokozott füstképződéssel jár, amely balesetveszélyt, légzési nehézségeket okozhat.
• Úgy gyújtsunk tüzet, hogy az a környezetére veszélyt ne jelentsen, növényi hulladék közelében más éghető anyag, épület ne legyen.
• A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül. Az esetlegesen feltámadó szélben a lángok pillanatokon belül tovább terjedhetnek.
  Minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról.
• Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám.
• Csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani.
• Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének.
• Ha mégis elszabadulnak a lángok, haladéktalanul értesítsük a katasztrófavédelmet a 112-es segélyhívón.

Az erdőtüzek megelőzéséről:

• Csak a kijelölt tűzrakó helyeken, szélcsendes időszakban gyújthatunk tüzet, például szalonnasütés céljából. A kijelölt tűzrakó helyek jól felismerhetőek, állandó szegéllyel rendelkeznek, környékükön általában padok, asztalok is találhatók.
• Legyen nálunk két-három liter víz, amivel távozáskor az izzó parazsat eloltjuk.
• Víz hiányában a tűzrakás helyét földdel fedjük be.