# A HÚSVÉT

> Ez az oldal AI-barát Markdown alternatívája. A kanonikus HTML oldal: https://osku.hu/hirek/kultur/a-husvet-7485

## Alapadatok

- **Kanonikus URL:** https://osku.hu/hirek/kultur/a-husvet-7485
- **Markdown URL:** https://osku.hu/hirek/kultur/a-husvet-7485.md
- **Azonosító:** 7485
- **Kategória:** Kulturális hír
- **Kategória ID:** 305
- **Létrehozva:** 2021-04-01T11:00:20+02:00
- **Módosítva:** 2021-04-01T11:00:20+02:00

## Összefoglalók és rövid szövegek

KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET

## Tartalom

A húsvét     A kereszténység legnagyobb ünnepe.  Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap fel támadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelyek eleme a feltámadás, az újjászületés.  Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart. A magyar szó: „húsvét”, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.    Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent három nap liturgiáját. Egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel.    Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. A székesegyházban délelőtt van az úgynevezett Krizma szentelési mise. Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának részt kell vennie. Itt megújítják papi fogadalmunkat, valamint a püspök megáldja és megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat és a Krizmát. Háromféle szent olaj van, amit meghatározott szertartásban használnak: Keresztelendők olaja Betegek kenete Krizma (Balzsammal kevert faolaj, kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják.)     A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek… kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól, „A harangok Rómába mentek…”, ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.      Nagypéntek Ezen a napon nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés a „csonka mise”. Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az Igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás. Nagyszombat Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a „nagyszombati liturgia” kifejezés téves. A katolikus időszámításban (ősi zsidó hagyományokra alapozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.   1.Fényliturgia Ekkor történik a tűz megáldása, majd arról a húsvéti gyertya meggyújtása. A húsvéti gyertya (minden résztvevőnél van) jelképezi a fel támadt Jézust. A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti öröméneket. 2.Igeliturgia Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található. Hét az ószövetségből, egy szentlecke, és az evangélium, ebből legalább három ószövetséget és az evangéliumot fel kell olvasni. A Szentlecke előtt megszólal az orgona, harangok és a csengők is, amik nagycsütörtök óta hallgatnak. A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke), ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában. A prédikáció után a keresztségi igék megújítása következik. 3.Keresztségi liturgia Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is régi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigíliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet. 4.Eukarisztia liturgiája Innen a mise a hagyományos rend szerint folytatódik, de sokkal ünnepélyesebben. 5.Körmenet Ez nem tartozik szervesen a vigíliához. Lehet körmenetet tartani a mise végén, ezzel „hirdetni a világnak”, hogy fel támadt Krisztus.   Húsvétvasárnap Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. A húsvét akkora ünnep az egyházban, hogy nem csak egy, hanem nyolc napon keresztül ünneplik. Utána még pünkösdig húsvéti idő van.   Húsvéthétfő A húsvéthétfőnek egyházi jelentősége nincs, kizárólag népszokások köthetők hozzá (például: locsolkodás). Húsvéti népszokások   Húsvétvasárnap Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünneplik. Utána még több héten át húsvéti idő van.   Húsvéthétfő A húsvéti ünnepkör minden napját sokszorosan át szővik a népi vallásosság által teremtett szokások. Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig.  Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni. E háznak van egy rózsája, A rózsának egy bimbója, Én a bimbót megöntözőm, a tojást megköszönöm.   KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET! Gyűjtötte, írta: Weinper-Molnár Éva

## Település kontextus

- **Név:** Öskü
- **Azonosító:** 270
## Település adatok

- 8191 Öskü Szabadság tér 1.
  - **Vármegye:** Veszprém
  - **Szélesség:** 47.1603652
  - **Hosszúság:** 18.071097

## Kapcsolat

- **Telefon:** +3688588560
- **Email:** polgarmester@osku.hu
- **Email:** jegyzo@osku.hu

## További adatok

- **Kiemelt kép:** https://interface.uiwebservices.hu/files/Stock/Fotografikus/Husveti_Tojas_Husveti_Feszek_Husveti_Dekoracio.jpg
- **Megtekintések:** 14235